Én,Te,Mi!-Komplex művészetterápia

2021-ben a Mol Alapítvány jóvoltából elindíthattuk a komplex művészetterápiás foglalkozásainkat. Jelenleg 5 csoportban folynak a foglalkozások, valamint az autista gyermeket nevelő szülők is segítséget kaphatnak, OH stresszoldó foglalkozásainkon.

4 szakemberünk beszámolója alapján bemutatjuk a csoportokat:

Rajnoha Szilvia – művészetterapeuta/pszichodinamikus mozgás -és táncterapeuta, testorientált mentálhigiénés szakember

Alapvetően három művészetterápiás eszközt: testtudatra alapuló mozgásterápiás gyakorlatokat, zenét (ének, hangszerek) és kézműves – alkotó tevékenységeket használunk.
Mivel e három irány nagyszerűen kiegészítheti, sőt megsegítheti egymást, ezért egy-egy
foglalkozáson gyakran egymásra épülnek a gyakorlatok.
Azt keressük, hogyan válhatnak a gyerekek számára ezek a nonverbális formák önmagukkal,
egymással és a világgal való kapcsolódás lehetséges eszközeivé. Mivel a szokásos, a szavakkal való kommunikáció gyakran nehezített, így ezeken keresztül sokkal könnyebben, spontán és természetes módon történhet mindez meg. Minden gyerek máshogy szólítható meg, és más eszközön keresztül tud a leginkább megnyilvánulni, ezért igyekszünk minél gazdagabb palettát a rendelkezésükre bocsátani. Valaki könnyebben használ
egy hangszert, míg más inkább a színeken keresztül mutatja meg önmagát.
Igyekszünk egyszerre ismerős és ismeretlen, egyszerű és különleges anyagokkal, textúrákkal, alkotási formákkal, hangokkal, hangszerekkel stb. is megismertetni őket, valamint olyan játékokat viszünk, amikbe a vizuális érzékelés mellett minél több érzékszervükkel be tudnak kapcsolódni (szaglás, tapintás stb.). Gyakran olyan tevékenységeket vonunk be az az alkotás folyamatába, amik amúgy is jellemzőek a gyerekekre, és ismerősségük okán biztonságérzetet adnak (pl. repetitív mozdulatok – papírok tépkedése – a tépkedett fecnikből kép készítés). Az alkotás folyamatán nagyobb a hangsúly, mint magán az alkotás “produktumán”, és mindezen keresztül nagyon sok sikerélményhez jutnak a gyerekek. Biztonságban kapcsolódnak mind önmaguk, mind a külvilág újabb és újabb rétegéhez, fejlődik az önállóságuk, az önbizalmuk, a koncentrációs készségük, a kreativitásuk. Valamint erősödik annak az élménye is, hogy képesek egyszerre kontrollálni a tevékenységüket, ugyanakkor pedig a változatás is spontán, egy biztonságos mederben történhet meg. A kreatív és a szenzoros érzékelést megsegítő gyakorlatokon kívül nagy hangsúlyt kapnak a testtel való kapcsolódós, mozgásos játékok.
A legújabb idegrendszeri kutatások alapján a testtel való tudatos kapcsolódás nagyban megsegítheti az autista gyerekeket az érzelmeik felismerésében, szabályozásában és kifejezésében. Ugyanis a test idegi szabályozása befolyásolja érzelmi reakcióinkat és viselkedésünket másokkal és a környezetünkkel szemben. A különböző testtudatos játékok, mozgásos gyakorlatok segítségével nagyobb biztonságérzetet élhetnek meg, aminek következtében bátrabban, és nagyon bizalommal kapcsolódnak a világgal is.A test állapotaira, érzeteire, a testből jövő impulzusokra való érzékenyítés megkönnyítheti az
érzelmek felismerésését és kifejezését is, így a testtudatos/mozgásos gyakorlatokra épülő kreatív, alkotások (festés, rajzolás, zenélés stb.) is sokkal spontánabb módon tudnak megszületni. Minden csoportban arra törekszünk, hogy minden gyerek az aktuális állapotának, a képességeinek, és érdeklődésének megfelelően vehessen részt a foglalkozásokon. Keressük mindenkinél, hogy vajon, hol lehetnek azok a kis ajtók-ablakok, amiken keresztül szívesen bevonódnak, kapcsolódnak, így természetesen, mindenkivel személyre szabottan foglalkozunk sok-sok megerősítéssel és dicsérettel.
Az egyéni alkotási folyamatokon kívül kiemelt hangsúlyt kapnak az egymással való, közös játékos gyakorlatok olyan egyszerű eszközökkel (pl.kendő, labda stb.), amik hidat képezve egymást közt, megsegíthetik a kapcsolódást.


Kákonyi Elizabeta- autizmus specifikus gyógypedagógus

A mi művészetterápiás csoportunk, a 10-12 évesek csapata, egy igazi csodacsapat. Lelkesek,
kedvesek, toleránsak, humorosak és kreatívak.
Mielőtt elkezdtük a közös munkát két rövidtávú, minden órán elérendő célt, és két hosszútávú, a pályázat végéig megvalósítandó feladatot tűztünk ki.
Minden foglalkozáson elengedhetetlen tartjuk, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, és hogy
lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a lehető legszabadabban kifejezhessék magukat.
Hosszútávú céljaink pedig, hogy a gyerekek jobban megismerjék önmagukat, és könnyedebben tudjanak kapcsolódni társaikhoz.
Ezeket szem előtt tartva tervezzük meg foglalkozásainkat és szervezzük a tevékenységeket egy adott téma köré. Tevékenységeink: festés, rajzolás, gyurmázás, vágás, tépés, ragasztás, mozgás, drámajátékok, ritmushangszerek használata, éneklés, társasjátékozás, bábozás, irányított beszélgetés, zenés vagy csendes relaxáció, és szabad eszközhasználat.
Néhány példa a témáink közül (a teljesség igénye nélkül): érzelmek, ilyen vagyok, ezek a kedvenceim, az én állarcom, az én karácsonyom, a hangulatom, ezt ébreszti fel bennem a zene, kapcsolatok, kapcsolódások, barátság, család. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek ne érezzék kényszernek az alkotást, úgy próbáljuk bevonni őket, hogy az mindenkinek élvezetes legyen. Illetve mindig feladatunk az egyéni igények figyelembe vétele. Megfelelő protetikus környezettel és előrejelzéssel segítjük a sokszor nem könnyű szituációkban való részvételt.
Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szocio-kommunikációs képességek folyamatos
csiszolására, hiszen ezek nélkül nem menne ilyen kiválóan a közös munka.
Fantasztikus dolognak tartom, hogy lehetőségünk van egy maroknyi kiskamasznak megmutatni, hogy különlegesek, kompetensek, és mindannyian egyedülállóan értékesek.

Berta-Benyus Anita- andragógus, life and kids coach, élményterapeuta, atipikus fejlődés szakember és mozgásfejlesztő

A művészetterápiás foglalkozásaimon, olyan könnyen kivitelezhető technikákat alkalmazok, melyek amellett, hogy stresszoldó, feszültségcsökkentő hatásúak, szórakoztatóak is a gyerekek számára.
A képzőművészet stresszcsökkentő hatása kísérletekkel alátámasztott, igazolt, az nem
megkérdőjelezhető. Az alkotófolyamat során kitisztulhatnak gondolatok, kifejezésre juthatnak
érzések, mely alapvetően nagy nehézséget jelent az autizmussal élők számára.
A foglalkozásokra minden esetben felkészülten, ötletekkel teli érkezem, ugyanakkor sokszor adódik olyan helyzet, amikor a gyerekek kreativitásának engedve, ők alakítják, továbbszövik az eseményeket. Például, elindulunk az elképzelt gyakorlattal és kézlenyomatokat készítünk, melyekből aztán a képzelőerejük szerinti állatkákat festenek, majd még emellé kitalálják, hogy a síkidomból lépjünk át 3D-be, és már a kézfejükkel megformált állatokat színesítik, festik ki, végül jön az ötlet, hogy készítsünk mindebből egy fotókiállítást.
A művészetterápiában az a nagyszerű, hogy rengeteg lehetőséget rejt magában. A Szikrában tartott foglalkozásaimon, míg a csoport egyik fele – kedv szerint – például az asztalnál kézműveskedik, addig a csoport másik fele táncol, zenél, vagy éppen rövidebb drámajátékokat játszik. Mindenki megtapasztalhatja az alkotói öröm, a sikerélmény ízét, miközben a terápiás jelleg kifejti csodálatos fejlesztő hatását, és harmonizál, pszichésen megerősít. A gyerekekkel élmény-emléknaplót vezetünk, amibe bekerülnek az alkotások, s mely visszanézhető, mesélhető. A naplónak nagy szerepe van, azon túl, hogy rendszerezi az alkotásokat, további (akár otthoni) foglalkozást is magába rejt. Egyrészt lehet újrázni, ismételni a különböző technikákat, felidézni a közösségi élményt, másrészt mesék szőhetőek az alkotásokhoz, további játék alapjául is szolgálhatnak.

Komjádi Piroska- ének-zene tanárnő

A művészetterápiás foglalkozás keretein belül a zenei foglalkozásokat tartom.Az elsődleges szempont, hogy használjuk a saját énekhangunkat és egyéb testi zenét, de használunk egyszerű ritmushangszereket és húros hangszereket is kipróbálhatnak a gyerekek. Számukra ismerős és ismeretlen gyerekdalokat, népdalokat és műdalokat éneklünk, ezek vegyes nehézségi fokozatban előfordulnak. Előjönnek az évszakok dalai, nagy kedvencek az állatos dalok, de a gyerekek maguk is kérhetnek illetve bemutathatnak dalokat. Ezeket ritmushangszerekkel kísérjük, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni adottságait, érdeklődési körét. Azokat a dalokat különösen szeretik, amelyikhez mozgásos feladat is társul. A hangok kialakulását megfigyeljük, a ritmus ismétlődéseit megéljük, igyekszem játékos formában fejleszteni a zenei memóriát, a ritmus megértését és visszaadását, illetve dallami készségfejlesztést is végzünk.Tervem, hogy a kreatív zenei kifejezésmójukat fejlesszem, a szorongásukat csökkentsem, és önfeledt zenei élményekhez jussunk csoportos szinten, képességeiktől függetlenül.A csoportok korosztálya változó, a zenei anyagban ezt igyekszem differenciálni, de elsődleges szempont, hogy a gyerekek a képességüknek megfelelő feladatokat végezzenek és gyakorlás által fejlődjenek!

És végül egy kis bemutató a szülőknek szóló OH stresszoldó foglalkozásról:

Berta-Benyus Anita-

Az autizmussal élő családja, jellemzően nehezített élethelyzetet tudhat magáénak. Az
emberek tartanak a nem szokványos magatartási formáktól, így az autistáktól is, akik agya
másként működik, másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, és másképpen
reagál rájuk. Mindez magában hordozza a meg nem értettséget, az embertársak intoleráns
hozzáállást. Az autizmus spektrumzavar nem betegség, hanem egy állapot, ami sokféle
módon fejleszthető. A Szikra Tehetséggondozó Egyesület az autista gyerekek fejlesztése
mellett, kiemelt hangsúlyt fektet a családok teljes egészében történő megsegítésére.
Igyekszünk mankóul szolgálni az azonosítási folyamatnál, a diagnózis elfogadásánál, annak feldolgozásában, szükség szerint, egy-egy élethelyzet megugrásában. Mindehhez igyekszünk segítséget nyújtani szülői klub keretén belül, az „OH” asszociációs stresszoldó módszerrel is. Az „OH” kártyák olyanok, akár egy könyv, amelyből soha el nem fogynak a történetek. Saját történeteinkkel, fantáziánkkal, érzelmeinkkel találkozhatunk a kártyákkal való munka során. Megelevenedik az élet minden színtere: boldogság, szerelem, szeretet, fájdalom és harag. Ezek egytől egyig a saját lelkünk legbelsőbb történetei.
Felnőtt korunkra elfelejtünk játszani, elfelejtjük, mekkora erő rejlik a játékban. Gyerekként
ösztönösen tudjuk, hogy a játék során megmunkálhatóak a bennünk lévő érzelmek,
megfoghatóvá, barátságosabbá tehetőek, feldolgozhatóvá válnak. A gyerekek „ki tudják
játszani” magukból a nehézségeket, az örömöket, a stresszt. Ehhez a forráshoz kíván
bennünket visszavezetni ez a módszer. Segítségével barátságossá válhatnak a nehéz
érzelmek is, felismerhetőek lesznek, ezáltal többé nem bújnak el a tudattalan folyamatainkban, nem szomatizálódnak mindenféle testi tünetekben.
Az OH-kártyák célja ennek az attitűdnek a kialakítása, a kreativitás, a problémamegoldó
képesség fejlesztése, a megnyilatkozás bizalmának visszaadása, ezzel fejlesztve az
önbizalmat. A kártyák egyediek, olvasatuk is egyedi, ahogy a személyiség is egyedi. A kártyák arra biztatnak bennünket, hogy felfedezzünk új kapcsolatokat, új következtetéseket vonjunk le, és hogy az alaphiedelmeinket, feltevéseinket átgondoljuk. A kártyák mindannyiszor felteszik nekünk azt a kérdést:
Használ-e nekem az, ahogyan gondolkodom, vagy érdemes szemléletmódot váltanom?

https://molalapitvany.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük